Az akadálykikerülő robot második verziója egy Sharp infravörös távolságérzékelő szenzorral érzékelte a körülötte lévő tárgyakat. A szenzor a robot elején, a talajhoz viszonyítva kb. 8-9 cm magasan lett elhelyezve és vízszintesen pásztázott. Az ennél alacsonyabb akadályokat nem tudta érzékelni.

A robot harmadik verziójában, a fenti hiányosságok kiküszübölésére, egy mechanikus ütközésérzékelővel látom el a robotot, ami két mikrokapcsolót használ az alacsony akadályokkal történő ütközések érzékelésére.

Az akadálykikerülő robot első verziójában az akadályérzékelő szenzoroknak IR LED + IR fototranzisztor párosokat használtam. Ez az érzékelő csak nagyobb tárgyak közelségét tudja detektálni. Kisebb tárgyak érzékelésére, vagy a tárgyak távolságának pontos mérésere nem alkalmas. Ehhez vagy egy ultrahangos szenzort, vagy egy Sharp infravörös távolságmérőt kell használni.

Ebben a cikkben bemutatom, hogy hogyan alakítható át egyszerűen a Vonalkövető robot egy akadálykikerülő/falnakmnemütköző robottá.

Bevezetés

A www.hobbielektronika.hu weboldalon már írtam néhány cikket, amelyekben az AVR mikrovezérlők használatának az alapjait mutattam be néhány egyeszerű kis robot építésén keresztül. A robotokat vezerlő mikrokontroller programjának a megírása AVR-GCC-ben, az ingyenes WinAVR+AVR Studio4 fejlesztőkörnyezet használatával történt. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor most miért is váltottam az Arduino-ra?

A válasz nagyon egyszerű: Úgy alakult, hogy a robotjaim filmekben szereplő robotokra hasonlítottak (WALL-E-ra és JOHNNY 5-ra a Rövidzárlat c. filmből). A mostani robotom is egy filmbeli híres robotra hasonlít (gondolom senkinek sem okoz nehézséget kitalálni hogy kire…). Ebből már nyilvánvalóan következett a névválasztás is (Ar-Du), és az is hogy ez esetben a robot irányítását egy Arduino panel látja majd el.

Elérkeztünk a vonalkövető robot építéséről szóló cikksorozat befejező részéhez, amelyben a robot programozásáról, teszteléséről és a továbbfejlesztési lehetőségekről lesz szó.

Az előző részben nagyvonalakban megterveztük a vonalkövető robotot.

Most jöhet a következő lépés. Építsük meg!

Bevezetés
Ebben a cikkben a robotika alapjait tekintem át egy egyszerű kis robot építésén keresztül bemutatva.

A robotépítés 4 főbb fázisra bontható:

1. Tervezés
2. Építés
3. Tesztelés
4. Módosítás és továbbfejlesztés

Az Arduino panel nagyon népszerű az elektronikával és robotikával hobbi szinten foglalkozók körében, mert nagyon egyszerű a használata. A neten rengeteg angol nyelvű Arduino-s robotprojekt és tutorial található. Ez a cikk az Arduino használatának alapjait mutatja be.

A blogra ezután felkerülő robotjaim irányítására az Arduino panelt fogom felhasználni, mert használata sokkal egyszerűbben elsajátítható, mint egy AVR ATMega mikrovezérlő működésének a megértése.

Akit azonban esetleg érdekelné az AVR perifériák regiszter szintű működése, azoknak ajánlom az ezekről a hobbielektronika.hu weboldalra írt cikkeimet: 

Alapkapcsolás

Al alábbi linkeken megnézheted az eddig épített robotjaimat:

Will-i v1.0